British News Agency

A Meta azon nagy technológiai vállalatok közé tartozik, amelyek az elmúlt hónapokban milliós fizetési csomagokat ajánlottak fel MI-kutatóknak, és nagy horderejű megállapodásokat kötöttek a „szuperintelligencia” vagy „általános mesterséges intelligencia” néven ismert, az embernél gyorsabban gondolkodni képes gépek fejlesztésének felgyorsítására.

Zuckerberg szerint az első több gigawattos adatközpont, amelyet Prometheusnak neveztek el, várhatóan 2026-ban kezdi meg működését, míg egy másik, Hyperion névre keresztelt központ akár 5 gigawattig is bővülhet a következő években.

„További több titán klasztert is építünk. Ezek közül csak egy jelentős részét foglalja el Manhattan területének” – mondta.

Felhívta a figyelmet a SemiAnalysis iparági kiadvány egyik jelentésére is, amely szerint a Meta lehet az első mesterséges intelligencia laboratórium, amely online állít üzembe egy gigawatt feletti szuperszámítási klasztert.

A befektetők költekezéssel kapcsolatos aggodalmai ellenére Zuckerberg azzal érvelt, hogy a vállalat fő reklámtevékenységének ereje igazolja ezt a hatalmas kiadást.

„Megvan a tőkénk az üzletből ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk” – mondta.

A cég, amely tavaly mintegy 165 milliárd dollár bevételt ért el, múlt hónapban átszervezte MI-tevékenységeit egy új részleg, a Superintelligence Labs alá, miután problémák merültek fel a nyílt forráskódú Llama 4 modellel, és több kulcsember is távozott. Várhatóan ez az egység hozza majd a bevételeket a Meta MI alkalmazásából, kép–videó reklámeszközökből és az okosszemüvegekből.