British News Agency

A norvég Munkáspárt újabb négy évre biztosította kormányzását, miután a megosztó választáson megfékezte a populista jobboldal erősödő támogatását.

Nem sokkal az urnazárás után azt vetítették előre, hogy a balközép 89, a jobbközép pedig 80 mandátumot szerez. A többséghez legalább 85 mandátum szükséges.

A közszolgálati NRK szerint két órával később, amikor a szavazatok 99%-át megszámolták, az előrejelzés változatlan maradt.

Støre miniszterelnök vezetésével a Munkáspárt egyértelműen a legnagyobb pártként került ki, ugyanakkor jelentősen nőtt a támogatás a jobboldali Haladás Pártja iránt is, amelytől az elmúlt négy évben ereje megduplázását várták.

Eközben a Konzervatív Párt a legrosszabb választási eredményét érte el az elmúlt 20 évben.

Støre üdvözölte az eredményeket, és bagatellizálta az esetleges jobbra tolódást. A Munkáspárt lelkes híveinek így szólt: „Ez jel a külvilágnak, hogy a szociáldemokrácia a jobboldali hullám ellenére is győzhet.”

A jobboldalon – főként a fiatal férfiak körében – a populista Haladás Pártjának erősödését egyesek a norvég politika „MAGA-sításaként” írták le.

Az eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a 65 éves, 2021 óta hivatalban lévő Støre várhatóan marad, és hogy a NATO volt főtitkára, Jens Stoltenberg – akinek a Munkáspárt utóbbi hónapokban tapasztalt erősödését tulajdonítják – pénzügyminiszter lesz.

Mindez a norvég olajalap Izraelbe irányuló befektetéseinek kormányzati kezelése miatti erős bírálatok és egy olyan kampány ellenére történt, amely a kormányalakítás érdekében kisebb baloldali pártokkal folytatott összetett tárgyalásokhoz vezethet.

A Konzervatív Párt vezetője, Erna Solberg elismerte a vereséget, és az oslói támogatóknak azt mondta: „Már most kijelenthetjük, hogy a Konzervatív Párt az ellenzék pártjaként új korszakot kezd a Stortingban.”

A már lemondásra felszólított, 64 éves Solberg hozzátette: „Ez az én felelősségem, és rendkívül elszomorít.”