British News Agency

A tudósok hangsúlyozták, hogy az üstökösök általában gázból és porból álló csóvát képeznek, amikor megközelítik a Napot. Ez annak köszönhető, hogy a Nap hője elpárologtatja a jeget a felszínükről, így több fényt vernek vissza.

A NASA Nap–Föld kapcsolatok obszervatóriuma (STEREO), az Európai Űrügynökség SOHO nap- és helioszférikus obszervatóriuma, valamint a NOAA GOES-19 meteorológiai műholdja által végzett megfigyelések szerint a 3I/ATLAS fényességének gyors növekedése váratlanul érte a csillagászokat.

Karl Battams, a Haditengerészeti Kutatólaboratórium asztrofizikusa és Qicheng Zhang, a Lowell Obszervatórium posztdoktori kutatója így írtak: „A 3I gyors fényesedésének oka, amely messze meghaladja az Oort-felhő legtöbb üstökösének fényességnövekedését hasonló távolságokon, továbbra is ismeretlen.”

A két tudós több elméletet is felvetett: „Az egyik lehetőség az objektum hatalmas sebessége. Körülbelül 220 000 km/h sebességgel halad, ami jelentősen gyorsabb, mint a korábban felfedezett két csillagközi objektumé.”

„A mag összetételében, alakjában vagy szerkezetében lévő rendellenességek – akár eredeti rendszeréből származnak, akár hosszú csillagközi útja során alakultak ki – szintén hozzájárulhatnak a gyors fényesedéshez” – írták Zhang és Battams.

A csillagászok azt is megállapították, hogy a 3I/ATLAS „észrevehetően kékebb, mint a Nap”, ami „összhangban van a periélium közelében megfigyelhető, gázkibocsátásból eredő fényességgel.”

A kutatók hozzátették: „Fizikai magyarázat nélkül a 3I periélium utáni viselkedése továbbra is bizonytalan – lehetséges egy fényességi plató vagy gyors halványulás is.”

Zhang és Battams hangsúlyozták, hogy mivel a 3I/ATLAS továbbra is a Nap mögött rejtőzik, a csillagászoknak türelmesnek kell lenniük: „A 2025. október 29-i periéliuma után a 3I 2025 november–decemberében ismét megjelenik az alkonyati, majd az éjszakai égbolton, lehetővé téve az üstökös sokkal részletesebb tanulmányozását.”