British News Agency

Szeptember 20-án Kína útnak indítja az Istanbul Bridge nevű konténerszállítót a világ legnagyobb kikötőjéből, Ningbo–Zhoushanból a brit Felixstowe kikötőjébe, egy 18 napos útra. A hajót jégtörők kísérik majd. A cél nem egyszeri út, hanem a rendszeres szolgáltatás kiépítése Oroszország Északi-tengeri útvonalán, amely számos ázsiai és európai kikötőt köt össze.

Malte Humpert, a washingtoni székhelyű Arctic Institute alapítója és vezető kutatója, amely az északi-sarki biztonságot vizsgálja, így fogalmazott: „A nagy kép az, hogy az Arktisz megnyílik. Húsz éve még be volt fagyva. Most olvad, lehetőségek nyílnak, és ez érdeklődést kelt.”

Szerinte a hatás túlmutathat a hajózási menetrendeken: „Az Arktisz az első régió, ahol a klímaváltozás átrajzolja a geopolitikai térképet. Klímaváltozás nélkül nem is beszélnénk erről. Oroszország nem termelne olajat és gázt az Arktiszon. Kína nem küldene konténerhajókat az Arktiszon át.”

„Ez a világ első nagy térsége, ahol a klímaváltozás gyorsan és aktívan alakítja a geopolitikai dinamikát — az erőforrások, a hajózási útvonalakhoz való hozzáférés és egy új terület hirtelen elérhetősége miatt.”

Humpert hozzátette: „Ezek a változások gyorsabban történnek, mint ahogy öt–tíz éve vártuk.”

„Tíz éve mindenki azt gondolta, hogy 2040 vagy 2050 előtt nem látunk konténer-szállítást az Arktiszon. Ehhez képest 2025-öt írunk, és a kínaiak már megteszik” — mondta. „Keresnek vele pénzt? Valójában nem ez a lényeg… a lényeg a tudás megszerzése és annak megértése, hogyan kell csinálni. A kínaiak pontosan ezt teszik — tapasztalatot és képzést szereznek.”