British News Agency

A Líbiai Hírügynökség szerint a 53 éves Kadhafi halálát – akit egykor apja örököseként tartottak számon – kedden megerősítette politikai csapatának vezetője.

Egyes források szerint Kadhafit egy „négyfős kommandó” gyilkolta meg otthonában, míg a húga a líbiai televíziónak azt mondta, hogy Algéria határához közeli helyen halt meg.

Szaíf al-Iszlám Kadhafit hosszú ideig az ország második legbefolyásosabb és legrettegettebb alakjának tartották apja után, aki 1969-től 2011-ig irányította Líbiát, mígnem egy felkelés során megbuktatták és megölték.

Az 1972-ben született Kadhafi 2000-től a rezsim bukásáig fontos szerepet játszott Líbia Nyugathoz való közeledésében.

Apja bukása után Szaíf al-Iszlám Kadhafit azzal vádolták, hogy jelentős szerepet játszott a kormányellenes tiltakozások kegyetlen leverésében, és egy rivális milícia mintegy hat évre bebörtönözte Zintan városában.

A Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmények miatt akarta bíróság elé állítani a 2011-es tiltakozások leverésében játszott állítólagos szerepe miatt.

2015-ben az ország nyugati részén, az ENSZ által támogatott kormány ellenőrzése alatt álló Tripoliban működő bíróság távollétében halálra ítélte az elnyomásban játszott szerepe miatt.

Két évvel később azonban a keleti Tobrukban milíciák egy amnesztiatörvény keretében szabadon engedték.

Kadhafi bukása óta Líbia különböző milíciák által ellenőrzött területekre szakadt, és jelenleg két rivális kormány között oszlik meg.

Bár apja uralma alatt nem töltött be hivatalos kormányzati tisztséget, jelentős befolyást gyakorolt a politikára, és nagy horderejű tárgyalásokat vezetett, köztük azokat is, amelyek Líbia nukleáris fegyverprogramjának feladásához vezettek.

Az ilyen megállapodások az észak-afrikai ország elleni nemzetközi szankciók feloldásához vezettek, és egyesek Kadhafit a változó Líbia reformpárti, elfogadható arcának tekintették.

Kadhafi mindig tagadta, hogy apjától akarná átvenni a hatalmat, mondván, a hatalom „nem egy örökölhető birtok”.

Ennek ellenére 2021-ben bejelentette indulását az elnökválasztáson, ám a voksolást határozatlan időre elhalasztották.