British News Agency

Bejelentették, hogy az Ismail Berber vezető tervezőmérnök által kifejlesztett és korábban a nyilvánosság elé tárt új generációs motor-technológia a közhiedelemmel ellentétben nem „üzemanyag nélküli”, hanem egy olyan hibrid rendszer, amely a légkörből és a környezeti bemenetekből nyer energiát és hajtóközeget. A „Plazmaátalakítású sugárhajtómű-generátor hajtási rendszer” elnevezésű technológia az elektromágneses, a magnetohidrodinamikai (MHD) és a nem termikus plazma (NTP) elveit egyetlen, a meglévő fizikai törvényekkel összeegyeztethető architektúrában egyesíti.

A kifejlesztett rendszer nem az energia „semmiből” való előállítását célozza, hanem a légkörben és a környezetben jelen lévő molekulák, fázisok és energia feldolgozását annak érdekében, hogy egyszerre termeljen tolóerőt és elektromos energiát. Megjegyzik, hogy ez a megközelítés azt jelenti, hogy a szakirodalomban régóta jelen lévő módszerek – például a hidrogéntechnológiák, a plazmaaktuátorok, a mágneses áramlásszabályozás és az energiavisszanyerés – először kerülnek egy többrétegű, integrált szerkezetbe.

Műszaki válasz az emissziókkal és a plazmával kapcsolatos vitákra

Miközben széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy a plazmaalapú rendszerek káros kibocsátásokat termelnek, a Berber által kifejlesztett architektúra nem tartalmaz nukleáris hasadási vagy fúziós folyamatokat. A rendszer nem állít elő radioaktív izotópokat, és a plazma teljes mértékben mágnesesen zárt környezetben működik. Mivel a plazma nem érintkezik semmilyen fizikai felülettel, megjegyzik, hogy a hagyományos sugárhajtóművekben megfigyelhető NOx és mérgező melléktermékek nem keletkeznek.

Az alkalmazott módszerek közé tartozik a rádiófrekvencián alapuló, nem ionizáló plazmagerjesztés, a nem termikus plazma és a szelektív MHD-ionizáció. Megállapítják, hogy ez a megközelítés olyan többrétegű mérnöki megoldást kínál, amely túlmutat az olyan fejlett plazmahajtási kutatásokon, mint a VASIMR.

„Hogyan válik lehetővé a hosszú távú repülés?”

A hosszú távú repülésre vonatkozó állítást az energiavisszanyerésen alapuló hibrid architektúrával magyarázzák. Az elektromágneses tengellyel rendelkező motor–generátor felépítés, a plazmacikluson keresztüli energiavisszanyerés, a hidrogén egyidejű előállítása és felhasználása, valamint a többrétegű energiatárolás lehetővé teszi a rendszer számára, hogy dinamikusan kezelje saját energiaegyensúlyát. Ezt a megközelítést a jelenleg a védelmi és űripari területeken fejlesztett regeneratív generátorok és hibrid energiarendszerek integrált alkalmazásaként értékelik.

„Szabadalmaztatott és fejlesztési fázisban van”

Az, hogy a technológia nem csupán elméleti elképzelés, hivatalos dokumentumokkal van alátámasztva. A „Plazmaátalakítású sugárhajtómű-generátor hajtási rendszer” elnevezésű bejelentést İsmail Berber nevében 2021-ben a Török Szabadalmi és Védjegyhivatal jegyezte be, majd szabadalommá alakította. Miközben a TRL-5 szintet célzó prototípus-munkák folytatódnak, beszámoltak arról, hogy egyetemekkel, védelmi ipari szervezetekkel és nemzetközi kutatóközpontokkal titoktartási megállapodások keretében folynak egyeztetések.

Továbbá az a tény, hogy olyan globális szereplők, mint a Boeing és a Georgia Tech az elmúlt években hasonló területeken nemzetközi szabadalmi bejelentéseket és megadásokat szereztek, azt mutatja, hogy ez a technológiai irány világszerte stratégiai kutatási területté vált.

„Nem előítélet, hanem tudományos értékelés”

Berber és csapata hangsúlyozza, hogy a technológiát érő kritikákat tudományos etikai keretek között, szakirodalmi áttekintéssel, szabadalmi elemzéssel és műszaki összehasonlításokkal kell megfogalmazni. Megállapítják, hogy egy hivatalosan bejegyzett, prototípus fázisban lévő és intézményi partnerekkel rendelkező munka „fizikán kívüliként” való megjelölése nem tudományos kritika, hanem inkább előítélet.

Szabadalmi bejelentések és publikációs folyamatok (idővonal)
1. 2021. április 2. (A):
Bejelentő: İsmail BERBER
Szabadalmi szám/kód: TPE 2021/006013 (Szabadalmi bejelentés)
Intézmény: Török Szabadalmi és Védjegyhivatal (TÜRKPATENT)
2. 2021. december 9. (B):
Bejelentő: BOEING COMPANY
Szabadalmi szám: EP4037167A1 (Szabadalmi bejelentés)
Intézmény: Európai Szabadalmi Hivatal (EPO)
3. 2021. október 1. (C):
Bejelentő: Georgia Tech
Szabadalmi szám: WO2023056046A1 (Szabadalmi bejelentés)
Intézmény: WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete)
4. 2022. január 19.:
Bejelentő: BOEING COMPANY
Szabadalmi szám: US20222242683A1 (Szabadalmi bejelentés)
Intézmény: USPTO (Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala)
5. 2022. január 30.:
Bejelentő: BOEING COMPANY
Szabadalmi szám: CN114844314A (Szabadalmi bejelentés)
Intézmény: Kínai Nemzeti Szellemi Tulajdon Hivatala
6. 2023. szeptember 21.:
Bejelentő: İsmail BERBER
Szabadalmi szám: TPE 2021/006013 (Megadott szabadalom)
Intézmény: TÜRKPATENT
7. 2024. április 16.:
Bejelentő: BOEING COMPANY
Szabadalmi szám: US11962186B2 (Megadott szabadalom)
Intézmény: USPTO