British News Agency

Azerbajdzsán az ENSZ genfi ülésén hívta fel a figyelmet a növekvő környezeti kockázatokra, miután hatályba léptek a térség nagy infrastrukturális projektjeit szabályozó új nemzetközi előírások.

Az ENSZ-tárgyalások során Leyla Aliyeva, a Heydar Aliyev Alapítvány alelnöke magas rangú tisztviselőkkel és környezetvédelmi szakértőkkel együtt rámutatott a világ legnagyobb zárt víztestét érintő kormányzási kihívásokra. A küldöttek hangsúlyozták a hosszú távú monitoring, a fejlett tudományos adatok és a Kaszpi-tenger part menti államai, valamint a nemzetközi partnerek közötti szorosabb koordináció fontosságát.

A jogilag kötelező érvényű Teheráni Egyezmény értelmében a nagy infrastrukturális projekteknek egy másik kaszpi állam kérésére értékelniük kell a lehetséges határokon átnyúló környezeti hatásokat.

A projektek közé tartoznak az olaj- és gázipari létesítmények, vezetékek, erőművek, gátak, közlekedési folyosók és nagyszabású vízátvezetések. Az értékeléseknek nyilvánosnak kell lenniük, és az építkezés megkezdése előtt be kell szerezni az érintett államok jóváhagyását.

Arnold Kreilhuber, az UNEP Európai Regionális Irodájának igazgatója az Euronewsnak elmondta: „A Kaszpi-tenger egyre nagyobb nyomás alatt áll a klímaváltozásból, a biodiverzitás csökkenéséből és a szennyezésből álló hármas bolygószintű válság miatt.”

„A regionális együttműködés létfontosságú. A Teheráni Egyezmény és a tenger visszahúzódásának kezelésére irányuló cselekvési terv kidolgozására tett erőfeszítések egyesíthetik az erőket e különleges víztest, valamint az attól függő közösségek és fajok védelme érdekében” – tette hozzá.

A hivatalos nevén a Kaszpi-tenger tengeri környezetének védelméről szóló keretegyezményként ismert Teheráni Egyezmény biztosítja a regionális együttműködés irányítási keretét. Az egyezményt az öt part menti állam – Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán – írta alá, célja a tengeri környezet védelme és a fenntartható fejlődés előmozdítása.

Az egyezmény titkárságát jelenleg ideiglenesen az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) látja el. Elfogadása óta az egyezmény iránymutatást adott az olajszennyezésekre adott válaszintézkedések, a szárazföldi eredetű szennyezések és a biodiverzitás megőrzése terén. A környezeti monitoringról és az információcseréről szóló ötödik jegyzőkönyv jelenleg tárgyalás alatt áll a hosszú távú fenntarthatósági erőfeszítések megerősítése érdekében.

A jegyzőkönyv a gyors gazdasági növekedés időszakában közelebb hozza a Kaszpi-régiót a nemzetközi környezetvédelmi normákhoz. A tenger az Európa–Ázsia energia- és közlekedési folyosókon helyezkedik el, és környezeti állapota a régión túl is létfontosságú. Erősebb felügyeletre van szükség az élőhelyek elvesztésének, a szennyezésnek és a vízszint-ingadozásoknak a megelőzésére, amelyek alááshatják mind az ökoszisztémákat, mind a gazdasági kapcsolódást.