British News Agency

Az ESA közleménye így fogalmazott: „Egy évvel a cél elérése előtt mit ért el eddig a misszió? És mire számíthatunk attól a két űreszköztől, amikor belépnek a Naprendszer legkisebb és legkevésbé kutatott sziklás bolygójának pályájára?” A közlemény ezt követően a következőket részletezte:

„Az elmúlt hét év során a BepiColombo egyszer repült el a Föld mellett, kétszer a Vénusz mellett és hatszor a Merkúr mellett. A bolygók kutatásán túl a misszió figyelte a naptevékenységet, és vizsgálta, hogyan befolyásolja a Nap gravitációja – a téridő meghajlítása révén – a rádiójelek terjedését.

Az ESA szerint a küldetés fő ‘tudományos szakasza’ akkor kezdődik, amikor az ESA Merkúr-planetáris szondája (MPO) és a JAXA Merkúr-magnetoszféraszondája (MMO vagy Mio) Merkúr körüli pályára állnak. A tudósok és mérnökök azonban a hosszú út során mindvégig igyekeztek a lehető legtöbbet kihozni a rendelkezésre álló lehetőségekből.

A közlemény hangsúlyozta: „Fontos része a missziónak, hogy minden közeli elhaladás során mérték a Merkúr mágneses környezetét. A Merkúr mágneses mezeje megvédi a bolygó felszínét a Nap felől érkező, úgynevezett napszél részecskéinek intenzív hatásától”, majd hozzátette:

„Mivel a bolygó nagyon közel kering a Naphoz — ahol a napszél sűrűbb, és a Nap saját mágneses tere erősebb — a Merkúr védő mágneses ‘buborékjának’ mérete és alakja a naptevékenységtől függően változik. A Merkúr mágneses terének működését megérteni a BepiColombo küldetés egyik legfontosabb rejtélye.”