British News Agency

Özhan Erem, aki 1985-ben kezdte szakmai pályafutását a vásárszervezés területén, elmondta, hogy az évek során felismerték: a vásárszervezés és a szakmai kiadói tevékenység együttes működtetése erős kommunikációs és üzletfejlesztési modellt hoz létre. Erem elmondta, hogy számos területen, például vasáru, papír-írószer, autóalkatrész, csemegeáru, elektronika és háztartási gépek területén jelentettek meg kiskereskedőknek szóló kiadványokat, és az internet előtti időszakban az ágazati információk ezeken a kiadványokon keresztül közvetlenül jutottak el a célközönséghez.

Erem szerint ennek a modellnek a legfontosabb előnye az volt, hogy az egész évben a kiadványokon keresztül kapcsolatban álló ágazati szakemberek a vásárokon ugyanazon a platformon találkoztak. Az idővel felhalmozódó tudás, kapcsolatrendszer és adatállomány pedig új média- és tartalmi modellek kialakulását is magával hozta.

Az Expo Channel egy képernyőn egyesítette a vásárszervezést és a kiadói tevékenységet

Erem elmondta, hogy 2002-re a vásárszervezés és a kiadói tevékenység területén felhalmozott tapasztalat hatással volt az Expo Channel létrehozásáról szóló döntésre. Hozzátette, hogy a televízió a Digiturk 45-ös csatornáján sugárzott, és céljuk az volt, hogy a vásárokat ne csak a fizikai helyszíneken, hanem a képernyőn keresztül is szélesebb közönséghez juttassák el.

Erem elmondta, hogy a vásárterületeken kialakított televíziós stúdiókkal és a „Sektör Meydanları” műsorokkal különböző ágazatok képviselőit hozták össze ugyanazon a platformon, és ez a struktúra jelentős tapasztalatot biztosított számukra a szerkesztői tartalom, a promóció és a marketing területén. A kkv-k számára kidolgozott műsormodellnek köszönhetően Törökország különböző régióiban működő szervezett ipari övezetekkel is kapcsolatot létesítettek, és mintegy 1 500 kkv-ból álló üzleti hálózatot építettek ki.

A „Bayim Olur musun?” 24. alkalommal hozza össze a franchise-ökoszisztémát

Erem elmondta, hogy a franchise-vásár ötlete is ebből a felhalmozott tapasztalatból született. A „Bayim Olur musun? – Be My Franchise” az évek során nem csupán egy vásárrá, hanem egy szélesebb ökoszisztéma-platformmá alakult, amely a franchise-t kínáló márkákat a potenciális befektetőkkel hozza össze. A vásárt 2026. október 15. és 18. között 24. alkalommal rendezik meg az isztambuli Yenikapı Eurasia Kiállítási Központban.

Erem hangsúlyozta, hogy a franchise-modell a hagyományos termékforgalmazástól eltérően szabványokkal, működési struktúrával, márkafegyelemmel és fenntartható növekedési modellel rendelkező rendszer, és hozzátette, hogy a vásár az évek során közelről követte ezt az átalakulást.

„Számunkra a legfontosabb az, hogy a megfelelő látogatót össze tudjuk hozni a franchise-t kínáló márkákkal. Az üzleti kapcsolat a márka és a befektető között jön létre; a mi feladatunk az, hogy a megfelelő profilokat ugyanazon a platformon hozzuk össze.”

A portál egész évben digitális vásárként működik

Erem elmondta, hogy a „Bayim Olur musun?” keretében körülbelül 20 éve működő portál szintén fontos része ennek a struktúrának. A márkák és a potenciális befektetők nemcsak a vásár napjain, hanem egész évben kapcsolatba léphetnek egymással digitális környezetben. A portál a márkaoldalakkal, a befektetői jelentkezésekkel és a folyamatos tartalomáramlással az egész évre kiterjeszti a fizikai vásár hatását.

A franchise-ökoszisztéma új szereplőkkel bővül

Erem rámutatott, hogy a franchise-szektor már nem kizárólag a márkák és az egyéni befektetők körül fejlődik. A növekedési folyamatban a tőkeszerkezetek, a stratégiai befektetők, az egyesülések és felvásárlások területén működő szervezetek, tanácsadók, ügynökségek és technológiai vállalatok is egyre láthatóbb szereplőivé válnak az ökoszisztémának.

Ennek megfelelően a „Bayim Olur musun? 2026” keretében létrehozandó Private Investor Club célja, hogy új kapcsolódási lehetőségeket teremtsen a franchise-márkák, valamint a különböző befektetési és pénzügyi körök között. Erem kijelentette, hogy céljuk nem csupán a finanszírozás témájának megnyitása, hanem az is, hogy láthatóbbá tegyék azokat a stratégiai partnerségeket, tőkeforrásokat és vállalati együttműködéseket, amelyekre a márkáknak növekedési útjuk során szükségük lehet.

Erem azt is elmondta, hogy a konferenciák és panelprogramok hangsúlyosabb szerepet kapnak majd a vásáron, és a Franchise Market Talks keretében olyan témákat vitatnak meg ágazati szakemberekkel, mint a márkaépítés, a befektetés, a nemzetközi növekedés, a technológia, az új generációs üzleti modellek és a franchise-menedzsment jövője.

Az ügynökségek egyre láthatóbbá válnak a franchise-márkák növekedési láncában

Erem elmondta, hogy bár a franchise szó hallatán az élelmiszer- és vendéglátóipar az elsők között jut eszünkbe, az ökoszisztéma az ingatlanpiacoktól a szolgáltatási ágazatokig terjed. Különösen az ügynökségek váltak az elmúlt években fontosabbá a franchise-márkák számára. Hangsúlyozta, hogy a digitális kommunikáció, a teljesítményalapú marketing, a tartalomgyártás, a márkapozicionálás és a befektetői kommunikáció területén nyújtott professzionális támogatás kulcsfontosságú a több helyszínen növekvő márkák számára.

A török franchise-márkák új iránya: a globális piacok

A török franchise-márkák külföldi terjeszkedését értékelve Erem elmondta, hogy a folyamatot az Öböl menti piacok és a jelentős török diaszpórával rendelkező európai országok erősítették, ma pedig Amerika, Európa, a türk köztársaságok és Afrika egy szélesebb növekedési térképet alkotnak.

Erem elmondta, hogy az olyan piacokon, mint Azerbajdzsán, Kazahsztán és Üzbegisztán, továbbra is élénk az érdeklődés a török márkák iránt, és Afrikában is új együttműködések alakulnak ki. Fontosnak tartják, hogy a szenegáli Franchise Forummal folytatott kapcsolatok kölcsönös és hosszú távú partnerségi modellek alapját teremtsék meg a török márkák és az afrikai vállalkozók között.

Felhívás a fiatal vállalkozókhoz

Erem meghívta a fiatal vállalkozókat a vásárra, és elmondta, hogy azok a fiatalok, akik befejezték tanulmányaikat és saját vállalkozás indításán gondolkodnak, közvetlenül megismerhetik a különböző üzleti modelleket, márkastruktúrákat és befektetési lehetőségeket.

„Hiszem, hogy a fiatalok mindenképpen új ötleteket szereznek majd, és saját útjukon különböző döntéseket hozva hasznát veszik a vásárnak.”