Oroszország: A NATO bővítése civil áldozatokhoz vezetett, Oroszország csatlakozási javaslatait elutasították
Moszkva, április 4. (Hibya) – Az orosz Külügyminisztérium a NATO 77. évfordulója alkalmából kiadott közleményében bírálta a szövetség bővítési politikáját, és közölte, hogy a Szovjetunió és Oroszország NATO-tagsági kezdeményezéseit elutasították.
Az orosz Külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy a NATO-t 1949. április 4-én alapították a 12 ország által aláírt Washingtoni Szerződéssel. A közlemény szerint: „Ez a ‘védelmi szövetség’ megalakulása óta folyamatosan bővült. Idővel 20 új tagállamot vett fel, ezek közül hét a Szovjetunió felbomlása után csatlakozott.”
A közlemény hangsúlyozta, hogy a NATO katonai beavatkozásai civil áldozatokhoz és regionális instabilitáshoz vezettek. „A NATO beavatkozásai Jugoszláviában, Irakban, Líbiában, Afganisztánban, Szíriában, Ukrajnában és más térségekben pusztító következményekkel jártak” – áll a közleményben.
Részletezték Oroszország erőfeszítéseit a NATO-val való kapcsolatok fejlesztésére is: 1954-ben a Szovjetunió külügyminisztere, Vjacseszlav Molotov javasolta a NATO-tagság lehetőségének vizsgálatát, de a Nyugat ezt elutasította. 1994-ben Oroszország csatlakozott a „Partnerség a Békéért” programhoz, majd 1997-ben Jevgenyij Primakov vezetésével aláírták a NATO–Oroszország Alapokmányt, és létrejött a NATO–Oroszország Tanács.
Vlagyimir Putyin orosz elnök is kijelentette: „Talán nekünk is csatlakoznunk kellene a NATO-hoz? De nem, a NATO-nak nem volt szüksége egy olyan országra, mint a miénk.” A közlemény szerint a NATO ma „a ‘arany milliárd’ érdekeinek erőszakos érvényesítésére szolgáló eszköz”, és bővítési politikáját a nyugati geopolitikai érdekek alakítják.
Magyar Hírügynökség
Facebook
Tweeter
Whatsapp
