British News Agency

Prof. Dr. Hakan Emmez rámutatott, hogy a reggelente erősödő fejfájás az agydaganat korai tünete lehet: „Az agydaganatok nem mindig rosszindulatúak, de elhelyezkedésüktől függően súlyos neurológiai károsodásokat okozhatnak. Ezért a korai diagnózis kulcsszerepet játszik a kezelés sikerében és a maradandó károsodások megelőzésében.”

Emmez hangsúlyozta, hogy az agydaganatok korai felismerése meghatározó a kezelés sikerében: „Az olyan létfontosságú szervet, mint az agy, érintő daganatok nem mindig rosszindulatúak, de helyzetüktől függően komoly neurológiai tüneteket válthatnak ki. A tünetek megjelenésekor haladéktalanul szakorvoshoz, idegsebészhez kell fordulni.”

Prof. Emmez elmondta, hogy az agydaganatok 100 000 emberből körülbelül 30–40 esetben fordulnak elő: „Bár ritkábbak, mint a tüdő-, emlő- vagy prosztatarák, az agyszövet érzékeny területén való kialakulásuk miatt a korai felismerés és a helyes kezelés rendkívül fontos.”

„A jóindulatú daganatok is okozhatnak komoly következményeket”

Elmagyarázta, hogy a daganatok eredetük szerint két csoportra oszlanak: primer (elsődleges) és szekunder (áttétes) daganatokra. „Az agysejtekből közvetlenül kialakuló primer daganatok mellett gyakran fordulnak elő áttétes daganatok is, amelyek más szervek rákos megbetegedéseiből terjednek az agyba. Még egy jóindulatú daganat is nyomást gyakorolhat az agyszövetre, és súlyos neurológiai károsodásokat idézhet elő.”

„A genetikai hajlam és a sugárzás fontos kockázati tényezők”

Emmez professzor szerint az agydaganatok pontos oka nem ismert, de a genetikai tényezők és a sugárzásnak való kitettség szerepet játszhatnak: „Bizonyos genetikai betegségek — például az 1-es és 2-es típusú neurofibromatózis, valamint a Li-Fraumeni-szindróma — növelik az agydaganat kialakulásának kockázatát. Emellett a korábban nagy dózisú sugárkezelésben részesült személyeknél is nagyobb a daganatképződés valószínűsége.”

„A reggeli fejfájás figyelmeztető jel lehet”

Hozzátette, hogy az agydaganatok tünetei az elhelyezkedéstől függően változnak: „A reggel erősödő fejfájás, hányinger, hányás, egyensúlyzavar, látászavar, epilepsziás rohamok és beszédnehézségek mind utalhatnak agydaganatra.”

„Az MRI a leghatékonyabb diagnosztikai módszer”

Elmondta, hogy a neurológiai vizsgálat után képalkotó módszereket alkalmaznak: „A mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) szolgáltatja a legpontosabb információt a daganat helyéről, méretéről és kapcsolatáról a környező szövetekkel. Szükség esetén biopszia segítségével pontosan meghatározható a daganat típusa és foka.”

„A kezelés multidiszciplináris megközelítést igényel”

Emmez professzor hangsúlyozta, hogy az agydaganatok kezelése személyre szabott, és magában foglalja a sebészeti beavatkozást, a sugárkezelést, a kemoterápiát és az utánkövetést: „A kezelési folyamat az idegsebészet, a sugárterápia, az onkológia, a neurológia és az endokrinológia szakterületeinek együttműködésével zajlik. Az olyan technológiáknak köszönhetően, mint a neuronavigáció, a neuromonitorozás és a fluoreszcens technika, a daganatszövet a lehető legteljesebben eltávolítható, miközben az egészséges agyszövet megmarad.”

„Nem minden daganat rosszindulatú”

A professzor így zárta gondolatait: „Nem minden agydaganat rosszindulatú, és bizonyos típusok évekig megfigyelés alatt tarthatók. Az orvosi technológia fejlődésének köszönhetően a diagnózis és a kezelés ma sokkal biztonságosabb, hatékonyabb és személyre szabottabb. A tünetek korai felismerése és a szakorvoshoz fordulás jelentősen csökkenti a maradandó károsodás kockázatát.”